3 gyerekes mamiként próbálkozom, hogy kihúzzam magam a rajtam elhatalmasodott tehetetlenségből.
Nem nézek, nem hallgatok híreket. Nem keresem őket. Így keresés nélkül is eljut hozzám, ami éppen szükséges. Sőt!
A közelmúltban több ismerősöm is meghalt a vírusban, vagy azzal összefüggő betegségben. Ez betalált. Nem tudtam kívül maradni. Kicsi vagyok hozzá, hogy az egész folyamatot megértsem. A virológiai szempontokat, terjedést, oltást. Szerintem nem is kell. Pár napja benne vagyok ebben a szorongató állapotban. De attól még nem lesz jobb, ha stresszelek, szorongok, aggódok. Vagy a különböző elhárító mechanizmusokkal még nagyobb kárt tegyek magamban lelkileg.
Mit tudok tenni?
Felelősséget vállalni! Kiért? Magamért, a gyerekeimért!
Van egy csodálatos, precíziós műszer a tulajdonomban. Egy gyógyítógép. Őt fogom támogatni.
A testemet, az immunrendszeremet. Eddig se hanyagoltam el, de most különösen oda figyelek rá.
Erre buzdítalak téged is! Gyere, csináljuk együtt! Együtt könnyebb!
El fog kerülni? 100% védelmet nyújt? Nem tudom. Nem ígérhetem. De! Amit megtudok tenni, megteszem!
1 hete láttam David Attenborough Egy élet a bolygónkon című filmjét. Ajánlom neked is. Ahol az is szembejött, hogy nem a bolygót kell megmenteni a környezetvédelem által, hanem már saját magunkat, embereket. Elnézve a tényszerű, borzalmas helyzetet és azt, hogy ez a 3 gyerekem életére milyen hatással lehet, már akkor motoszkált bennem valami. Engem nagyrészt a gyerekeim által lehet motiválni. Ha róluk, értük van szó valamiről, igazán tettre képes vagyok. A film hatására azóta nem eszem húst. Egy ideje zavart már, nem egy hirtelen döntés volt. És az, hogy ez mindig így marad e azt sem tudom. De elkezdtem. A bolygónkért, a gyerekeimért, önmagamért.
Arra kérlek, te se egyél húst? Nem! És a gyerekeimnek se adok? Nem! Ezt mindenki maga érzi. Az engem ért hatásról írtam. Én úgy érzem, hogy nélküle most jobb a testemnek.
Nem vagyok biomami sem. Figyelek arra, hogy az élelmiszer amit elfogyasztok honnan származik, milyen összetevőkből áll, de kiszűrni mindent nem tudok. Pizzát is, csokit is, péksüteményt is eszek.
A táplálkozással kapcsolatban az odafigyelésre buzdítalak. Magamat is. Vitamindúsabban, könnyen emészthetőbben, mértékletesebben. Jah, mindenhonnan ez folyik. De mi lenne, ha az én csapomból is ez folyna? És kipróbálnám? Mozduljunk el erre is!!!
És mozdítsuk meg a testünket is!! Érezzük, hogy élünk! Hogy mire képes!! Ez visszahat a lelki állapotunkra is. Növeli az immunrendszerünk hatékonyságát.
Jelen helyzetben a legegyszerűbb mozgásforma, ami meg is dolgoztat, nincs időhöz kötve, kicsit ki is mozdulok, friss levegő… az a futás. De ha neked inkább Szentgyörgyi Rómeó online órája vagy Jószelics Viki jóga órája (www.jogagyor.hu) jön be, teljesen jó. Csak kezd el!
Rég futottam. Lemondtam róla, mert vagy az egyetemi tanulmányok (óvodapedagógia), vagy a mozgás. Így ritkábban jutottam el mozogni. De ma ismét elkezdek futni. Heti 2 alkalmat reális célnak látok. Ha neked több, annál jobb! Ha még nem futottál, kezd szakaszosan, vagy kezdj gyors gyaloglással, vagy írd meg, neked mi jön be! Lent egy ajánlás hozzá. Ne zavarjon, a veled szembefutók könnyedsége, suhanása. Ők is kezdték valahol. Általános iskolában 800m-t alig tudtam lefutni. Mindig utolsó voltam. Aztán felnőttfejjel, anyaként elkezdtem megint. Magammal versenyeztem. És eljutottam 5 km-ig!!!! A mai teljesítményem kommentbe írom le. Honnan indulok most.
Táplálkozás, mozgás. Ezek hatása a testemre, és egyben lelki egészségvédelem is.
Kezdjük ezzel! Induljunk együtt az úton! Együtt könnyebb!!!
http://www.banki.hu/~tkt/segedanyagok/pszichologia_1_es_szemfejl/Elharito_mechanizmusok.pdf